2017. július 27., csütörtök

Könyvajánló: Depresszió helyett mindfulness (Tantusz könyvek)

Nagy valószínűséggel nincs olyan ember, aki ne élt volna át életében lehangolt, esetleg depressziós időszakokat. És olyan ember is aligha van, aki egy-egy ilyen korszakában ne kapta volna meg, hogy “szedje már össze magát”, vagy “nézze az élet jó oldalát”, esetleg “élvezze az apró örömöket, és majd minden szép lesz”. Manapság nagy divat az erőltetett “keep smiling”, pedig aki volt már szomorú életében, az tudja, hogy az ilyesmi pont a lehangolt időszakokban nem segít.

Megfigyelni, ami van: ez a mindfulness (fotó: pixabay.com)
Nem akarom én persze eltagadni az élet apró örömeinek jelentőségét, nagyon is fontosak, ki tudnak mozdítani egy beragadt lelkiállapotból, akár az egész napodat át tudják hangolni. De ha valaki kimondottan rossz időszakot él át, rátámad a depresszió, és ezért kevésbé fogékony a virágillatra és a finom ételre, akkor itt valami több kell. No, erről a többről szól Robert Gebka Depresszió helyett mindfulness című könyve.

Ha támad a depresszió: először is fordulj szakemberhez! 

Robert Gebka a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét módszerével gyógyít depressziósokat az angol egészségügy rendszerében, Emellett zen buddhista szerzetes és kutató is, plusz ő maga is depresszióban szenvedett – vagyis minden oldalról tudja, ismeri, miről beszél. A könyve rendkívül racionális és gyakorlatias, ami a mostani, felszínes ezotériára, hurráoptimizmusra és kritika nélküli sikerkultuszra épülő önsegítő irodalomban szerintem rendkívül üdítő színfolt (hamarosan azt is leírom majd, miért gondolom ezt). 



 De először is arról, hol lett Gebka úr írása először szimpatikus. Ott, hogy már az első oldalakon leírja: a depresszió házilagos, könyvből való kezelésének vannak határai. Ha a depresszió befolyásolja a mindennapi teendőid ellátására való képességedet, például már a munkahelyedre is nehezen indulj el, akkor felejtsd el a házibarkácsot, innentől szakember segítségére van szükség. Nem szégyen, sőt, szükséges pszichológushoz, pszichiáterhez fordulni (nem beszélek “haza”, a depresszió nem a coachok kompetenciája, ehhez pszichológus, pszichiáter kell) . Egy súlyos, fizikai betegséget sem otthon kúrálgatsz, akkor miért tennéd ezt egy hasonlóan súlyos lelki betegséggel? Sajnos sok történetet láttunk már azzal kapcsolatban, milyen rossz vége lehet annak, ha valakin túlnőnek a lelki gondok (legutóbb a Linkin Park frontembere Chester Bennington esete emlékeztetett erre fájdalmasan). Szóval ha gáz van, akkor irány az orvos, ugyanúgy, mintha vakbélgyulladásod lenne. Nagyon fontosnak gondolom, hogy a könyv írója is ezt veszi előre, még mielőtt bármilyen tanácsot is adna.

Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Olvasd el ezt az oldalt! Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt keresd fel.

Ne minősítsd, figyeld meg: ez a mindfulness

 Ám ha a lehangoltság, a depresszió, ami erőt vett rajtad, csak enyhe és feltehetőleg átmeneti, sokat tehetsz azért, hogy kilábalj belőle. Ebben segít ez a könyv, mégpedig két nagyon szimpatikus alaptétellel: az egyik, hogy tanulj meg szerető kedvességgel bánni magaddal. Ha a legjobb barátodba nem rúgnál bele verbálisan azért, mert nem úgy mennek a dolgai, ahogy szeretné, akkor magaddal miért teszel ilyet? A legjobb, ha átszoksz arra, hogy saját magad legjobb barátja legyél.


Fotó. Panem Kiadó
A másik pedig a megfigyelés: az érzelmeidé, a gondolataidé, a testi érzeteidé, vagyis az, hogy a kínzó múlt- és jövőbeni gondolatok helyett valóban a jelenre koncentrálj. Figyelem, nem kell minősíteni, nem kell magadra erőltetni valamiféle csakazértis-jókedvet: Gebka arról is ír, hogy ha foggal-körömmel harcolsz a negatív gondolataid ellen, az semmivel sem jobb, mintha felhagynál a küzdéssel, és teljesen belemerülnél a lelki mocsárba. Ne tegyél mást, csak figyelj. A légzésedre, arra, ahogyan a lábad a padlóhoz ér, a mozgásodra, és egyáltalán, a pillanatra, amelyben vagy – ez maga az a dolog, amit mindfulnessnek neveznek. Ha eszel, akkor koncentrálj az ételre, ha veszel néhány mély levegőt, akkor a légzésedre, ha az utcán mész, akkor a mozgás kiváltotta testi érzetekre, a hangokra, a napfényre. Ezt egyébként a jógaórán is épp elégszer hallottam, most viszont különösen tetszett, hogy a könyv a nyugati racionalitás felől közelíti meg mindezt, és azt is, hogy ez miért jó. Erőltetetten optimista lenni ugyanis nagyon nehéz, ha épp lehangoltak vagyunk. De megfigyelni, minősítés nélkül, azt ilyenkor is mindenki tud.

Robert Gebka részletesen elmagyarázza a depresszió testi, lelki viselkedésbeli hátterét, de még azt is, mely agyterületek lépnek működésbe, vagy szorulnak háttérbe amikor épp agyalsz valamilyen fájdalmas dolgon, és melyek, amikor meditálsz, jelen vagy a testedben és a pillanatban. Megtudhatod azt is, mi a különbség aközött, ha “robotpilóta üzemmódban, vagy inkább tudatosan éled az életed. Vagyis akkor is meggyőz a módszer hasznáról, ha nem vagy különösképpen fogékony a meditáció spirituális oldalára. 

Fordulj szeretettel magad felé! 

Nagyon tetszik az is, hogy nem támaszt elvárásokat: minden azzal kezdődik, hogy szeretettel fordulj magad felé, és tudd, hogy nem vagy egyedül. Ugyanakkor nem biztos, hogy ugyanaz a recept működik nálad is, ami a barátaidnál. Keresd meg a saját megoldásaidat, kezdd a gyakorlást a kedvenc gyakorlataiddal. Ne követelj magadtól azonnali eredményeket, de ha valamiről úgy érzed, hogy jót tesz neked, akkor az úgy jó. Mindezt számos egyszerű, bárhol kivitelezhető mindfulness-gyakorlattal támogatja meg, és egy csomó kiegészítő lehetőséggel: természetes gyógymódokkal, mozgással, táplálkozással, zenéve, kreativitással, és persze azzal is, hogy vedd észre mindazt, ami jó az életedben, és légy hálás érte – mert így, ebben a formában már tényleg hasznos ez a hozzáállás! De beszél a gyógyszeres kezelés lehetőségeiről és korlátairól, sőt, a mindfulness alapú gyakorlatok ellenjavallatairól is, mert ezeket sem ildomos figyelmen kívül hagyni. 

Néha az is elég, ha minden ellenére egyszerűen csak jól bánsz magaddal (Fotó: pixabay.com)
 Mindez pedig a Tantusz könyvekre jellemző formában történik: ez a könyvsorozat formailag a jobb fajta kézikönyveket idézi: a lapszéleken ábrák segítenek eligazodni a fontos információk, gyakorlatok és egyéb kiemelendők között, ráadásul akár ugrálni is lehet a témák közt: a jelzések és oda-visszautalások segítségével nagyon könnyű megtalálni a választ arra a konkrét kérdésre, amit éppen keresel. Nekem nagyon érdekes és hasznos olvasmány volt, hamar azon kaptam magam, hogy egy-egy keményebb nap után, vagy rosszabb pillanatomban előkapok egy-két innen tanult gyakorlatot. 

A könyvért köszönet a Panem Kiadónak!

Ha úgy gondolod, hogy másnak is hasznára lehet a cikk, megköszönöm, ha megosztod a linket. A Zöldsaláta Facebook-oldalán mindig találsz valami újat, képes illusztrációkért pedig kövess az Instagramon!

Színes napot!
Judit  

0 megjegyzés :

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...